Tálalható hidegen mártással, vagy akár forró tésztalevesként is.
Mint ahogyan sok más japán tésztát, a sobát is előszeretettel szolgálják fel hidegen a nyári napokon, míg télen inkább forró szója alapú levesként. Természetesen mindkét esetben használnak plusz feltéteket, melyeket gondosan úgy válogatnak meg, hogy a többi hozzávalóval harmonizáljanak, és az ízeket is megfelelően kiemeljék. A legtöbb ilyen feltét nem igényel főzést, bár előfordulnak a rántott, sült formában is.

Hozzávalók: 12 adag
12 dkg búza rétesliszt (BFF-55)
28 dkg teljes kiőrlésű hajdinaliszt
1 db tojás
2 dl víz
A liszteket egy tálban összekeverem, hozzáadom a tojást, a vizet is, és egy fakanállal elkeverem.
A tálban kézzel tovább gyúrom, amíg össze nem áll. Ha nehezen áll össze, vagy kemény a tészta, kevés vizet teszek hozzá, ha túl lágy, ragadós, akkor kevés liszttel szórom meg.
Ha a tészta összeállt és megfelelő állagúvá gyúrtam, nedves konyharuhával letakarom, pár percig pihentetem.
Két felé vágom és lisztezett deszkán sodrófával 2 mm vékonyra nyújtom, 10-12 cm szélességű csíkokra vágom, egymásra rakom és éles késsel tetszőleges nagyságú metéltre vágom.
Amit azonnal felhasználok, bő forrásban lévő sós vízben 3-5 perc alatt készre főzöm.
Ha megfőtt, leszűröm, hideg vízzel leöblítem és felhasználásig félre teszem.
A maradék tésztát gyúró táblán szétterítem és meleg helyen megszárítom.




Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése